KOMPLEX FELÚJÍTÁS - megújuló energiaFŐOLDAL >>

Napenergia

Tippek

  • Napenergia passzív hasznosítása: passzív hasznosításnak tekintjük egy ház olyan tájolását, amelynek köszönhetően a fűtési szezonban a lehető legtöbb nap éri az épületet, esetleg napcsapdákat is alkalmazva. A passzív hasznosítás segítségével is jelentősen csökkenthetjük fűtés számlánkat, sőt egy napos téli napon a termosztát állását is lejjebb vehetjük.

  • Aktív módon hőtermelésre és villamosenergia-előállításra hasznosíthatjuk. A hőtermelés eszközeit napkollektornak, a villamosenergia-termelés berendezését napelemnek nevezik. Mindkét eszköz legelőnyösebben a déli tájolású felületeken helyezhető el.

  • Napkollektorok használata: a napkollektor meleg vizet állít elő, amit leggyakrabban használati-melegvízként, esetleg fűtési rásegítő energiaként hasznosítunk. A napkollektorok általában 2x1 m-es táblák, déli fekvésű tetőre szerelve, a táblákban – az egész évi működés érdekében – fagyálló folyadék kering. A megtermelt hő egy hőcserélőn keresztül jut el a rendeltetési helyre.

  • Napelemek használata: a napelem egy olyan berendezés, ami a nap sugárzása hatására villamos energiát állít elő. A megtermelt áramot azonnal felhasználhatjuk, tárolhatjuk akkumulátorban is, azonban a hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy az áramot átadjuk a közcélú hálózatnak, a villamosenergia-szolgáltatókon keresztül. Ennek az az előnye, hogy a termelés és fogyasztás időpontja teljes mértékben szétválasztható akár egy teljes évre elosztva.


Biomassza

Tippek

  • Biomassza alapú egyéni fűtési rendszerek alkalmazása: manapság a szokásos tűzifa használat, valamint annak kályhában és kandallóban való eltüzelése mellett számos kényelmes, automatizálható és hatékonyabb fűtési rendszer is rendelkezésre áll. A fa elgázosításának elvén működő modern hasábfa, apríték, vagy pelletkazánok akár 90%-os hatásfok felett képesek a tüzelőanyagot hasznosítani. A készülékek mellett a fűtőanyag minőségének ellenőrzése is fontos, így a fa fajtája, nedvességtartalma, apríték és pellet formájában a zöldhulladékok, vagy lágyszárú növények aránya nagy mértékben befolyásolják a gazdaságos és környezettudatos hasznosíthatóságot.

  • Biomassza a távhőben: a biomassza számos további hasznosításával találkozhatunk, így falufűtőművek, távfűtőművek, erőművek, biogáz üzemek, bioüzemanyag előállító üzemek egyaránt használják a biomassza különféle formáit. Azonban nagy figyelmet kell fordítani a biomassza fenntarthatóságára, azaz csak annyi fát termeljek ki, amennyi tényleges meg tud újulni egy adott időszak alatt. Ha a teljes erdőt elégetjük egy idő után már nem lesz mit felhasználni. Ezért mondjuk, hogy a biomassza feltételesen megújuló energiaforrás, ugyanis rendelkezésre állása rajtunk is múlik. (A napsütés ezzel szemben feltétel nélkül megújuló energiaforrás, ugyanis – emberi léptékkel nézve – nem fenyeget az a veszély, hogy „elfogy”.)

  • A modern automata biomassza-hasznosító készülékek a gázkazánok működtetéséhez hasonló kényelmet biztosítanak a távfelügyeletnek, automata begyújtásnak, hamuzásnak, füstjárat tisztításnak, fűtőanyag adagolásnak köszönhetően.


Hőszivattyú

Tippek

  • Hőszivattyú alkalmazása: hőszivattyúval a talaj, levegő, vagy valamilyen víztömeg termikus energiája és az áram, mint segédenergia kombinációjával egyszerre fűthetsz és hűthetsz is, gyakorlatilag egy fordított hűtőgép elvén működik.

  • A hőszivattyúk ugyanakkor alacsony hőmérsékletű hőt biztosítanak? Ennek hasznosításához a hagyományos radiátoros rendszerek általában nem megfelelőek, mivel magasabb hőmérsékletet igénylenek. Ezért a hőszivattyús rendszerek főleg padló- és falfűtés esetén jelentenek környezetbarát megoldást.

  • Alacsony hőmérsékletű rendszerek: alacsony hőmérsékletű rendszernek jellemzően a nagy felületű hőleadókat, így a padló-, fal- és mennyezetfűtést értjük. Mivel itt nagyobb területen történik meg a hőátadás, mint egy hagyományos radiátor esetén, így alacsonyabb hőmérséklettel biztosítható ugyanaz a helységhőmérséklet. Ráadásul, a felületfűtés hőközvetítésének köszönhetően alacsonyabb szobahőmérséklet hasonló komfortérzetet nyújt, mint a radiátoros fűtéssel elért magasabb hőfok.

  • A hőszivattyú gyártók megadják a prospektusokban és gépkönyvekben a hatékonyságra vonatkozó alapvető jellemzőket. Érdemes azt az ábrát keresni, ami a felhasznált energiaforrás hőmérséklete és a kívánt belső hőmérséklet függvényében mutatja a készülék hatásfokát. A hatásfokra jellemzően két fogalmat használunk, az SPF-et (szezonális teljesítmény faktor, vagy szezonális jóságfok), illetve a COP (teljesítmény-együttható) értéket. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon légtermikus energia esetén minimum 2,5, geotermikus energia és hidrotermikus hő esetén minimum 3,2 SPF érték elvárható. Ez azt jelenti, hogy egy teljes szezont vizsgálva, átlagosan 1 kWh áram felhasználásával 2,5/3,2 kWh hőt állít elő a berendezés.


Tudtad-e

  • Lehetőség van a napelem által termelt villamos energia hálózatba visszatáplálására? Ehhez mindenképpen szükséges egy kétirányú mérőberendezés felszerelése, ami alapján a hálózatból vételezett energia mennyisége korrigálható a visszatáplált mennyiséggel. A visszatáplálás feltételeiről és az igénylés folyamatáról a villamosenergia-szolgáltató tud tájékoztatást adni.

  • 2010 óta minden villamosenergia-szolgáltató létre hozott olyan tarifát, amely kedvező villamos energia egységárat biztosít a hőszivattyúkhoz (GEO tarifa)?

  • Ha a Föld szárazföldi területeire érkező összes napsugárzást öt órán keresztül hasznosítanánk, akkor fedezhetnénk vele az emberiség egy évnyi energiaszükségletét.

  • Egy fő használati melegvíz igényét 1 m2 napkollektor elégíti ki, ami akár télen is tudja a teljes igényt biztosítani.

  • A napelemes rendszerek gombamódra szaporodnak: míg 2008-ba összesen 108 ilyen rendszer működött hazánkban, addig 2012 év végén már 1440 db volt, összesen 10401 kW teljesítménnyel.

  • Ma Magyarországon a megújuló energia felhasználás 82%-át a biomassza teszi ki. A növények annak következtében számítanak megújuló energiaforrásnak, hogy emberi léptékű időtávon belül, természetes növekedéssel újra előállíthatóak, valamint energetikai célú felhasználásuk során (fűtési-hűtési, villamosenergia, vagy üzemanyag) nem bocsátanak ki több szén-dioxidot, mint amennyit életük során megkötöttek. Persze, hogy ez a körforgás megvalósuljon, hangsúlyt kell fektetni a fenntarthatóságra, és az ilyen termelésből származó termékek vásárlására. Erre garanciát jelentenek a különböző származási igazolások és a megbízható helyről való beszerzés, ezzel ellentétben a súlyos környezetkárosítás kockázata is fennállhat!


Vissza a főoldalra >>

 
 
Készítette az Essence Marketing kft. 2013. copyright Keress minket a Facebookon is!